2008. október 3., péntek

A Hihetetlen Hulk – és egyéb nyalánkságok

Jó, tudom, hogy késő, lefutott már, nem újdonság, de én csak most láttam! Van ilyen. Nehezen jutok el moziba, a család, a munka, egyebek – szóval értitek. Meg amúgy is mindenki írt már róla. De azért én is elmondom a magamét.

Eddig két olyan képregény-adaptációt láttam, ami azért odavágós volt: a Sin Cityt és a Batman: Kezdődik-et (A Sötét Lovag még lóg a levegőben – a fent említettek miatt nagyon úgy néz ki, meg kell várnom DVD-n. Ha csak nem bukom rá az illegális fájlcserélőkre, hogy gúvasszam a szemem egy kamerás verzión, vagy élvezzem az orosz szinkron fölé kevert magyar szinkront – az aláröhögésekkel és köhögésekkel. Mint a 80-as évek hangalámondásos videóin!)

Most viszont – a Vasember mellett, ami talán szintén megérne egy szösszenetet – itt van egy jópofa iparos munka. Azért mondom, mert Bruce Banner/Hulk nem épp a képregény-univerzum kimagasló teremtménye, még csak meg sem közelíti a –képregény – Peter Parker/Pókember és Bruce Wayne/Batman problematikusságát.

Banner-Hulk a tudathasadásos személyiség archetipusa – így mindent megírtak már róla. A képregényben egyszerű figura, a filmekben jelenlévő lelkizés és problematikusság nem erőssége. Ennek ellenére hálás, és filmre érett figura, hisz előző része mellett, valamikor a 70-es évek végén, 80-as évek elején (mármint a múlt – 20. – században!), még tévésorozat is készült belőle mérsékelt sikerrel és a kor színvonalán. (A ma már - szintén - senkinek semmit nem mondó Bill Bixby főszereplésével)

A benne rejlő konfliktuslehetőségeket Ang Lee vette észre, csinált is belőle – szerintem – egy igen ütős filmet. Ami annak rendje módja szerint bukott is Amerikában. Hiába, no: kevés volt az akció! Hulk meg épp arról híres, hogy tör és zúz. Így tehát a második rész sem a második, ínkább egy új film, ezért (ezt erősítve) a képregény figura jelzőjét illesztették a főcímhez: Incredible – Hihetetlen. Az akció duplájára nőtt, de hál’ istennek, a B.B.-t alakító Edward Norton jól hozza a skizofrén, szerencsétlen tudós, így a film nem süllyed a B-kategóriás popcorn mozik színvonalára. Sőt: vézna figurája hihetőbb is, mint Eric Bana ( a korábbi B.B.) robosztussága. Igaz, a szuperellenfél vonal kicsit erőltetett (Tim Roth megmaradhatott volna „csupán” felturbózott szuperkatonának), de hát New Yorkot minden ilyen típusi sztoriban le kell amortizálni.

Így, mivel a kritikák már amúgy is szanaszét szedték, csupán három mozzanatot had emeljek ki, ami üdítő volt, és nagyon tetszett:

1. Mivel Marvel produkcióról van szó (a Vasember mellet ez második saját gyártmányuk!), természetesen feltűnik a Marvel pápa (az összes szuperhős kitalálója), Stan Lee is egy cameo erejéig (a gyöngébbek kedvéért: ő az az öregember, aki megissza a B.B. vérével szennyezett narancslét). Egyébként ajánlom mindenki figyelmébe, hogy keresse a többi Marvel-filmben is – biztos megtalálja!

2. Lou Ferigno szerepeltetése egy cameoban. A név persze ma már nem mond senkinek semmit, de Lou Ferigno volt az a testépítő, aki az egykori tévésorozatban játszotta a zöld melákot. (Aki nem tudná: a hulk szó ezt jelenti!) Itt, most egyetemi biztonsági őrt alakít, akit B.B. egy pizzával kenyerez le, hogy bemehessen. Gondolom, így már érthető, miért mondja távozáskor: „Te vagy a legjobb”.

3. Robert „Tony Stark – Vasember” Dovney Jr. villanása a film végén: „Összeállítok egy csapatot” – Megelőlegezi az állítólag 2011-ben bemutatandó Bosszú Angyalai filmet, amiben az összes Marvel figura szerepel majd.
És ne beszéljük arról, hogy a filmben a hadsereg a Stark-művekkel áll kapcsolatban, illetve a szuperkatona-szérum is visszatérő fordulat (pl. Amerika Kapitány is ennek köszönheti születését – bár őt kicsiny hazánkban talán csak a 90-es évek fanatikus képregény-olvasói ismerhetik).

Ám ami biztos: B.B. most már biztosan uralja Hulkot és az átváltozást – úgyhogy tuti a harmadik rész. A kérdés csak az, annak mi lesz a címe?

Nincsenek megjegyzések: