Lassan egy hónapja megy a blog, de nem sikeredett valami sikeresre, amint a kommentek alacsony számából látszik. Vajon miért? Ne elmlékedjek tán filmekről, könyvekről, zenéről (de igen!!!!), ellenbe legyen sok anyázás meg b.meg és egyebek?
De végül is ez is egyfajta szabadság. Senki nem dumál bele abba, amit írok - azaz magam előtt állíthatom, hogy jó amit csinálok.
Hurrá!
Most megyek és megnézem a moziban a Kung Fu Pandát
2 megjegyzés:
Szerintem nem minden kezdet nehéz, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy Rómát se három nap alatt építették. Majd befog indulni ez blog , mert jó "írások" találhatók benne már így az elején is, eddig mindig elolvastam a bele írtakat, csak inkább a fórumba irogattam, amikor rámjött az írhatnék, de akkor most ebbe a kommentbe bepótolok mindent. :D
Kezdjük a legelső blogbeírással:
A kötelező olvasmányok az iskolákban elég érdekesen vannak szerintem is összeválogatva, nekem jobban tetszene valami olyan felállás, hogy a tanuló elolvas egy saját maga általa választott könyvet (mert ugye azt gyorsabban meg szivesebben fogja olvasni) és abból ír elemzés, vagy olvasó naplót, persze ez a tanároknak mégtöbb munkát adna, viszont azt se sokkal jobb, hogy a jelenlegi kötelező olvasmányokat el sem olvassák, csak letöltik más elemzését, vagy megkérik azt aki elolvasta, hogy mondja el neki, hogy nagyjából miről szól és számára el is van intézve a dolog...
Rejtő Jenőtől olvastam néhány regényt, legjobban a 14 karátos autó tetszett aközül a kevés közül, amit elovlastam, de majdnem az összes kötete megvan itthon, ha nem mind, majd talán egyszer elolvasom őket (bár az olvasás nem teljesen az én műfajom :D ).
Winnetou-ról szóló történeteket régen nagyon szerettem, meg a filmeket is, melyekben Gojko Mitic játszotta Winnetou-t, majdnem hogy már rongyosra néztem a kazettákat kb óvodás koromban, de pár hónapja volt a tévében két rész, azokat is megnéztem, kb ugyanolyan lelkesedéssel :D
Battlestar galactica-hoz nem nagyon tudok hozzászólni, mivel csak egy-két részt láttam belöle, helyetet régen a Herkulest néztem általában, na meg persze a témához kapcsolódóan a 8 részes Orion űrhajót, ami ahhoz képest hogy mikor készült szerintem még simán ottvan a mostani "űrhajós idegenes" sorozatok mellett.
A kibicsaklott nemzettudathoz se nagyon akarok hozzáfűzni, mert szinte minden levan írva ott, amivel egyet is értek nagyrészt.
A zenékkel kapcsolatban szerintem mostanság a diszkó láz nagyon elhatalmaskodott, mostmár szinte mindenhol csak a diszkó, vagy diszkósított zenéket lehet hallani, főleg rádiókban, bár az említett Born in the Usa-t még azért hetente többször szokták adni, és szerintem sokan ismerik is azt a számot, maximum az előadóját nem ismerik.
Én mondjuk nem szeretem a tüctüc zenét, márha lehet zenének nevezni azt a két másodperces hangeffektet amit 1 óra 10 percen keresztül nyomnak végig egy zenében aztan kifújt. Meg nálam főként azért is alakult ki az ilyen rock zenei stílus, mivel a házban ahol laktam szinte mindenki rockot hallgatot, aztán rámragadt, meg persze tetszett is, emlékszem mikor ovodaba elvittem a Pokolgéptől a Metal az esz cimű albumot, és nem engedték berakni a lejátszóba mert fémből készült koponya volt a borítón :D:D de szerintem, annyira nem hűdedurva zene, vannak rosszabbak is... Pokolgép mellett hallgattam még Metallica-t, melynél a legelső albumok a legjobbak, a végére már elvesztették az egyediséget meg a színvonal is alább hagyott, de a Justice for All album az ottvolt nagyon a szeren. Általános iskola végén kezdett el "durvulni" a helyzet, Pearl Jam, Metallica, Nirvana, Edda, Pokolgép, zenekarokat kezdték felváltani a Black- és Death metal zenekarok, Arch Enemy, Immortal, Children of Bodom, csak hogy néhányat említsek aztan középsuli végére alább hagyott az érthetetlen énekhangú zenék utáni vágyam, viszont sokan azt mondják ezekről a zenékről, hogy milyen sz**ok, nincs is szövege, csak hörögnek benne, stb, pedig nagyon is van szövegük, sőt még mondani valójuk is, az már más kérdés hogy érteni nemnagyon lehet őket, viszont a jobb zenekarok akik tudnak zenélni azoknak szerintem elég jól összerakott és mondanivalóval ellátott szövegük van, melynek mondanivalóját a zene még jobban érzékelteti, ilyenre jó példa szerintem az Immortal számok főleg az At The Heart of Winter albumról...
Viszont mint már előbb mondtam az ilyen zenéket hanyagoltam mostanában és áttértem a könnyebb zenékre, mint például a Bruce Springsteen féle zenék, de filmzenét is sokat szoktam hallgatni például a Enio Morricone-től a profi, vagy jó a rossz és a csúf, egy maroknyi dollárért, stb filmek zenéjét, mely filmek az kedvenc filmjeim közé tartoznak, persze azért a MadMax trilógia nálam nagyon ottvan. Tina Turnerről is volt néhány szó az utolsó blog hozzászolásban, róla nekem mindig a Madmax 3: Beyond Thunderdome filme jut eszembe, valószínűleg azért mert a filmet láttam jónéhányszor és ő is játszik benne, valamint zenét is adott hozzá... Na mára ennyi majd még irogatok ide is érdekesebb témáknál :D
Nahh, eddig kellett valamit regisztrálni(jól emlékszem?), ezért nem küldtem reagálást :) ez sem lesz hosszú, de legalább hozzászólás :)
Igazából eddig csak a Főnökös történetet olvastam el, Battlestarral még kivárok(nem vagyok egy nagy elemző, de talán ehhez hozzá tudok majd szólni), többit meg talán később (főleg, hogy most már hozzálehet egyszerűen szólni)
Megjegyzés küldése