Frankie és a dögös vörös

... és Jason Statham újra vezet!

A változatosság kedvéért a V8-as Ford Mustang után (Halálfutam) most újra az Audi S8 DSG váltóját kapcsolgatja igen sebesen (és persze tök fölöslegesen).

Hisz Frank Martin, a Szállító immár harmadszor tér vissza, hogy megmutassa különleges autóvezetési tudását és a Volkswagen konszern durva reklámját is a gazdasági válság időszakában gyakorlatilag eladhatatlan (és szintén tök fölösleges) méregdrága luxuskocsiról. (Na jó, azért egy Merci SLK is megjelenik a színen!)

Luc Beson és csapata (Oliver Megaton rendezővel az élen) nem vacakolt sokat: fogta a Szállító 1-et, kicsit megkavarta, a kínai lányt kicserélte egy dögös, vörös hajú ukránra (az üdítő Natalya Radukovára, aki sokkal jobb, mint a manapság szintén favorizált Olga Kurylenko), aztán Frankie-t nekiküldte Európának. Szóval ne lepődjön meg senki az ismétléseken – de nem is ez a lényeg. A lényeg a dögös kocsik, a hajmeresztő akciók, és a Bud Spencer-féle bunyók, amikben igazából senki sem sérül meg. (Még Jason Statham sem, amikor fejjel törnek át vele egy téglafalat!). A változatosság kedvéért az egészet nyakon öntik az éppen aktuális környezetvédelmi maszlaggal (a csúnya rosszfiúk irdatlan mennyiségű zöld trutymót akarnak elhelyezni a hirtelen környezettudatossá vált Ukrajnába), aztán had szóljon!

De akkor is marad némi hiányérzetem. Imádtam a Szállítót, éppen képregényessége miatt, de bizony ez olyan sablon, amiről nem lehet egynél több bőrt lehúzni, nemhogy hármat. Jason Statham Frank Martinja egyszer jó volt Steven Segal-szerű mimikájával és fura törvényeivel („Nincsen név, nem nézzük meg a csomagot” stb.), na de háromszor! A rosszarcúak bandája bármely huszadrangú akciófilmben felléphetne, élükön az éppen ügyeletes gonoszkával, a pszichopata képű Robert Knepperrel, aki a változatosság kedvéért volt titkos ügynököt alakít - bár a Szökésből megismert Zsebes gesztusai (ajaknyalogatás, tekintet), azért csak-csak előjönnek. (Mondjuk, én nem nagyon tudnám elképzelni vígjátékban, bár állítólag haláli humora van!)

Az elnagyoltságot jelenti az is, hogy ugyan a film szélesebb látókörű kívánt lenni (Marseilles-től Odesszáig megy a száguldás), de a képek alapján akár Felső-Voltában, vagy Uruguayban is játszódhatna. Az egyes városokat vágóképekből látjuk, és soha sem érezzük, hogy éppen most Münchenben, Budapesten, vagy Odesszában járnánk. Végig az volt a benyomásom: az egészet vagy Romániában, vagy Bulgáriában vették fel (és ezzel nem akarok rosszat mondani!). Nagyon vicces, ahogy minket ott Frankhonban látnak: Budapest mocskos, balkáni piacok vannak, mindenki cigányképű (megint ne tessék félreérteni!), szóval a nagy lepukkanás. Hála istennek – mondhatná az egyszeri magyar az övön aluli ütéstől – a romániai részek még lehangolóbbak. Ja, és honnan tudjuk, hogy megérkeztünk Ukrajnába? Megjelennek a cirill betűk! (Külön mókás, hogy az egyik szereplő – egyébkánt amerikai!!! – kamion oldalára öles betűkkel az Ukrajna felirat van felfestve – nyugaton úgy sem ismerik a cirill írást!).

Szóval jó film-e a Szállító 3, avagy nem? Az autós jelenetek fantasztikusak, de ha valaki a történet miatt menne, ne tegye. Attól még Tom és Jerry is fifikásabb.

Egyszer használható és eldobható popcorn-mozi. És még mindig Jason Statham vált a legjobban – még akkor is, ha nem muszáj!